festmények fényképek secco zene önéletrajz

in transleting ...

 

A secco festés világának ismeretét Patay Laci bácsinak köszönhetem.
Ő nem rég elment, örökre.
Köszönet neki, és néhány szó arról, amit adott, és néhány sor róla, neki...

néhány kép munka közben...


A secco festésről, avagy a secco-fresco kérdés.

...és néhány saját élményem

Kevesen tudják, hogy a művészettörténet neves frescoi (freskói) nem mind frescok, hanem leginkább seccok(szekkók), vagy vegyes technikával készült falfestmények. Az fresco technikáról az átlagember annyit tud, hogy így nevezzük a falfestményeket. A secco kifejezést már kevesen ismerik. A két festésmód közt pedig nem sok különbség van.

Fresco technikával festett képeknél a porfestéket kazeinnel vagy mésztejjel higítjuk, mely egyben a kötőanyag is, és a még nedves vakolatra festünk. Vagyis adott egy kb 3 négyzetméternyi frissen vakolt falfelület, melyre néhány óra alatt kész képet kell festeni. Azért 3 négyzetméter, mert ennél többet nehéz lenne a száradási időn belül befesteni. A száradás következtében a vakolat mésztartalmából egy kristályréteg kicsapódik a felületre, és ez burkot, egyfajta filmréteget képez a festmény felett is. A secco technikát sokkal gyakrabban alkalmazzuk, mert ez esetben a képet, a már száraz vakolatra kell elkészíteni. Így be lehet vakolva akár az egész templom, mert nem korlátozza a festőt a vakolat száradási ideje. Maga a festés, egyazon technikával, és anyagokkal történik,talán annyi eltéréssel, hogy leginkább kazeinnel keverjük a festéket, s a mésztelyet csak lazurozásra használjuk, ha szukséges.

Mindezt Patay László festőművésztől tanulhattam meg, munka közben. Ö volt, aki magával vitt Debrecenbe a Szent Anna Székesegyházba, ahol az altemplom oltárképét kellett megfestenie, és veje Siklósi Attila mellett ott lehettem segédje ként én is. Az első bátortalan ecsetvonások után a három napos munka végén már javítanom is szabadott bizonyos részleteket, illetve egészen pontosan Krisztus egyik lábát kellett átfestenem. Nem volt rossz 18 születésnapi ajándéknak, melyről bár nem tudtak, de ott ért utol Debrecenben. Maga a javítás megtisztelő, főleg az első falfestésnél, mert a segédek dolga, hogy nagyvonalakban felfessék az összes színt és figurát a tervek alapján részletezés elkerülésével. A mester követve a már előfestett felületeket részletesen megfesti az összes figurát. Így a segédek munkája eltűnik. A háttérelemek, nagy átfogó színfoltok maradnak csupán úgy, ahogy a segéd megfesti, így e részeket már neki kell kidolgoznia. Bizonyos esetekben a mester persze ezeket is átfesti. Kifejezhetetlenül jó érzés, ha valamely részletre utasítást kapunk, és a kidolgozott képrész elnyeri a mester tetszését. Ez esetben látható nyomot hagyhattunk a falon, mely javítás nélkül ott marad a mester munkája közt...

Laci bácsi később magával vitt Gesztelyre, ahol a falu templomának teljes mennyezetét és a kórus falát festettük ki. Laci bá állandó segédje Attila mellett ott volt még Domján Gábor aki az egyetemen végezte a festőszakot, és jómagam. Egy nap erejéig "vendégmunkásként" velünk volt Madarassy András barátom, aki látogatóba jött, és elcsábítottuk egy kis secco festésre. E templomban leltünk rá egy barokk kép részleteire, miközben a szobafestők kaparták előttünk a régi vakolatot. Némi vita után (tovább akarták kaparni a falat, s nem engedtük) megkímélték a kérdéses felületet, és Gáborral egy-egy kis ecset segítségével feltártunk egy 8-10 nm-es képet az apszis félkupolájában.

Még ezen a nyáron "dolgunk akadt" a Szegedi dómban. A Fogadalmi templom történetének része, hogy a belső falfelületek nem lettek mindenhol ellátva festménnyel, így az egyház új képek kivitelezésével bízta meg Patay mestert, és mi mentünk vele. A négy fős csapat bővült Gyarmati András személyével, aki restaurátor szakon járta az egyetemet. A templom teljes jobb oldalhajója, a szentély falán négy alak, a főhajóban hat alak és a szentéj mennyezetének oldalívein egy-egy nagyobb jelenet várta, hogy megvalósuljon mint secco. Az oldalhajó "Jászol" jelenetében a mi is szereplőkké váltunk. A három fiatal, Gábor ,András és én mint pásztorok, Attila mint az egyik király látható (a képek közt megtalálod).

A korona

A koronája az lett munkásságunknak, hogy a következő év nyarán Laci bácsi megkapta a Szegedi dóm utolsó kifestetlen részének kitöltésére felhívó megbízást. A cél nem kisebb volt, mint a Fogadalmi templom kupolájának befestése. Kb 260 négyzetméternyi felület várta, hogy a mester kompozíciója beteljesítse a templom építési történetét. Itt ért az a feladat, hogy komplett képrészeket kellett megfestenem a festősegédi szerepkör mellett. Így látható kéznyomom a kotta, mely hátlapjára került a mester aláírása, és a mi monogramjaink. Látható még Szt. István szarkofágja, néhány liliom, egy kismadár, és néhány még apróbb részlet, ami abban a formában maradt, ahogy én megfestettem.

Modell is lettem újra, mert a "szerelmespár" két figuráinak Kónya Beáta mellett én kölcsönöztem a vonásait. Bár borotvált arcomat sokan nem ismerik fel!..

Nem kis büszkeség, és nem csekély bánat áraszt el a képeket látva, mert Patay László, a mester, Laci bácsi talán legfőbb műve, a Szegedi dóm kupolájának megfestése után néhány hónappal, új útra indult, ránk hagyva személyiségének súlyát, hogy ismerhettük, tanulhattuk és dolgozhattunk vele.

 


info@polyakart.com